:)

Könnyeim tartom vissza, nem szabad sírnom,Nem akarom gyengeségem mutatni.Remegek és átfut rajtam a hideg,Mert elvesztettem, elvesztettem a hitet!Könnyeim kezdenek száradni arcomról,Nem szabad a rosszra gondolnom már.Erősnek kell lennem, össze kell szorítanom a fogam,Hogy csöndben legyek, hogy ne ordítsam, ne áruljam el magam!

Egyszer rájövünk, hogy lett volna szebb. Egyszer egész biztosan rájövünk, hogy lett volna bölcsebb, de most már van, így ahogy van és ha rossz is, hát így tudtam legjobban. Tán holnap jobban játszanám és szebben, szebben mondanám. De ez már így marad.

A halál tulajdonképpen jelentéktelen dolog... valójában csak átmentem ide a szomszéd szobába. Én én vagyok, te pedig te. Akármit is jelentettünk egymásnak egymás életében, ez mit sem változott. Nevezz csak nyugodtan a megszokott nevemen, beszélj velem ugyanazon a könnyed hangon, melyen mindig is beszéltél. Ne változtass a hangszíneden. Nevess ugyanúgy, ahogy valaha együtt nevettünk a vicceken. Imádkozz, mosolyogj, gondolj rám - emlegesd fel A nevem nap mint nap, ahogyan annak előtte is, de ne árnyékolja be semmi a hangulatot, amikor szóba kerülök. Az élet nem kapott semmiféle új jelentést. Minden olyan, mint amilyen volt, nem szakadt meg a folytonosság. Az, hogy nem látnak, még nem jelenti azt, hogy nem kell rám gondolni. Várok rád, itt vagyok a közeledben - egészen közel. Nincs semmi baj..

...ha hatalmamban lett volna, hogy ne szülessek meg, bizonyára nem vállaltam volna az életet ilyen nevetséges feltételekkel. De még hatalmamban áll meghalni..

...Körkörös repülés, Vagy körkörös zuhanás? Kell, hogy érts, kell, hogy láss. Jeleket látsz, ahol nincsenek jelek, Ha zuhanni kezdesz, Én megfogom a kezed. Szakadék fölött mozdulatlan lebegő,Kitárt szárnyú angyali szerető, Jó lesz, ha figyelsz, jó lesz, ha érted, Én itt vagyok veled, és szeretlek téged...