Vannak olyan dolgok melyeket nem tudok megmagyarázni, csak érzek. Vannak olyan szavak melyeket nem tudok kimondani csak gondolok rájuk. És vannak olyan dolgok melyeket legszívesebben elfelejtenék, még is emlékszem rájuk..

Azért félek, mert... hát szóval, nyilvánvaló okokból nem maradhatok mindig veled. És attól félek, hogy én veled akarok lenni, sokkal jobban vágyódom rá, mint szabadna..de tudom, hogy nem szabad...♥

Úgy éreztem, nem kell várnom.. benned mindent megtalálok..♥

Néha bántod aki szeret, néha szereted aki bánt, néha van kit el kell eressz, és van ki visszaránt...♥

Csak a jó indulat árad belőlem, szét baszhatja a szádat bárki felőlem. ;) (N) ~ fúj de utállak :||

A kísértéstől egyféleképpen szabadulhatsz meg: add meg magad neki!

Emlékezz....Ne bánd meg azt amit tettél,mert amikor megtetted akkor BOLDOG voltál.

Ölelj át és úgy szeress, Mindenki másban engem keress, Mindenki mást, ha kell, bennem találj, S ha egyszer elhagysz engem, akkor is visszavárj!

Hiszek a csodában.. hiszem, hogy minden rendben lesz.. de meddig higgyek még?.. az álmaim végesek.. s végül szétesek..

Majd hátat fordítottak egymásnak, és soha többé nem szóltak egy szót se. A plüssnyuszit végül elvitte egy másik kisgyerek, a plüssmackó pedig örökké bánta, hogy nem mondta ki időben: szeretlek. ♥

Tégy, amit akarsz. De mindig tudni fogod, mitől féltél. Félni annyi, mint meghalni. Annyi, mint mulasztani. Annyi, mint soha. Soha többé. Értsd meg, soha, soha többé. Életed parancsa nem az, hogy kell. Mert nem kell semmi. Nincs kényszer. De tudd meg, hogy ezt itt soha nem tudod megtenni többet. Amit nem teszel meg itt, ma, most, azt nem fogod tudni soha. Amit félsz megtenni, most, azt elvesztetted örökre.. :))

Vége lehetne már a karácsonynak :D unalmas :D Jöhetne inkább a szilveszter ^^ ♥

Nekem káosz kell, nem bírom a rendet, Zaj kell, ami megöli a csendet, Élet kell és szabadság, nem valami ostoba hazugság! (:

Valami eltűnt bennem régen,
Ha fúj a szél, rémlik még, hogy milyen volt...

Sokszor vártam Rád csak féltem,
Hogy megszakad a pillanat,
ami nekünk szólt.

De mond, hogy miért kellett a szívem,
Miért nem maradtál itt Te?
Hogy miért nem lehet egyszerűbb, miért kell mindig újabb seb?
Mondd, miért nem lehet máshogy,
Mondd meg miért csak engem bánt?
Mindig lesz egy újabb dal, ami mindig visszaránt.

Szólj rám, kérlek, ha mást érzel, mint rég...
Hisz minden, ami szép volt eltűnt,
Nem kell, hogy szoríts, Hisz elmúlt már a tél,
És minden, amin együtt mentünk át.

Szólj rám, hogyha mást érzel, mint rég...
Hisz, minden, ami szép volt eltűnt,
Nem kell, hogy szoríts, hisz elmúlt már a tél,
És minden, amin együtt mentünk át.

Minden hang súgja, hogy lépjek,
De nem kell az, mi nem Te vagy,
Mi másnak szól...

Mond, meg ki tudja, mit érzek?
Csak Te vagy, ki nekem vagy!
Mi nekem jó!

De mondd, hogy miért kellett a szívem
Miért nem maradtál itt Te?
Hogy miért nem lehet egyszerűbb, miért kell mindig újabb seb?
Mondd, miért nem lehet máshogy,
Mondd meg miért csak engem bánt?
Mindig lesz egy újabb dal, ami mindig visszaránt.

Szólj rám, kérlek, ha mást érzel, mint rég...
Hisz minden, ami szép volt eltűnt
Nem kell, hogy szoríts, Hisz elmúlt már a tél,
És minden, amin együtt mentünk át.

Szólj rám, hogyha mást érzel, mint rég...
Hisz, minden, ami szép volt eltűnt,
Nem kell, hogy szoríts, hisz elmúlt már a tél,
És minden, amin együtt mentünk át.. (8)♥

(:

Vicces, ahogy a szia mindig egy viszlát-tal végződik,
vicces, ahogy a szép emlékek könnyre fakasztanak,
vicces, hogy az „örökké” valahogy mindig elmúlik,
vicces, hogy mennyit veszítesz, ha megfeledkezel a múltadról,
vicces, ahogy a barátaid magadra hagynak, mikor szomorú vagy,
vicces, hogy mikor szükséged lenne valakire, sosem találsz senkit,
vicces, ahogy az emberek változnak, és azt érzik, hogy sokkal jobbak lettek,
vicces, hogy mennyi hazugság lehet egyetlen szerelmes levélben,
vicces, ahogy az emberek megbocsátanak, annak ellenére, hogy sosem felejtenek,
vicces, ahogy egyetlen éjjel rengeteg megbánást foglalhat magába,
vicces, ahogy az élet ilyen ironikussá válik,
de a legviccesebb, hogy mindebből, számomra semmi sem vicces.. :/

fiú - meg akarsz csókolni?
lány - most nem..
fiú - nem hallottad mit mondtam?
lány - de, hallottam
fiú - és mit mondtam?
lány - meg akarsz csókolni?
fiú - MEG! *megcsókolja a lányt* ♥ *-*

Valahogy mindig így van ez: reménykedsz benne, hogy egy bizonyos dolog megtörténik. Csak várod és várod, addig ámítod magad, amíg már a saját szemedben is hülyének tűnsz, és akkor abbahagyod. Aztán amikor tényleg megtörténik, teljesen váratlanul ér.

Van egy lány...
Van egy fiú...
Van egy hely....
Van egy véletlen alkalom...
Van egy pillanat...
Van egy pillantás...
Van két tekintet...
Van, hogy összetalálkoznak...
Van két szív...
Van egy szikra...
Van egy láng.. :)

Vannak azok a pillanatok, amikor már annyira csordultig vagy
mindennel...annyira nem érzed a fájdalmat, a hiányt, a csalódást...
sőt, már az ürességet sem érzed... Vannak azok a pillanatok, amikor már
csak nevetni tudsz. Nevetni a jón, a rosszan, nevetni azon, hogy
mennyire pocsék is minden.

Tudod, van aki némán ül, van aki megőrül, van aki tűr ,és van aki elmenekül, de néha van aki küzd, és néha van aki nyer, ha kell belehalok, de nem adom fel..

* Tegnap.♥ *

Valaki átbassza a fejem, valaki tapos rajtam
Valaki benyal, hogy neki a, hátam tartsam
Valaki meg szeret, az meg másnap szúr hátba..

Sokszor egy perc döntheti el életünk sorsát!
Egyetlen szón múlik a bánat vagy boldogság!
El ne mulaszd azt a percet melyet egy ki nem mondott szó semmivé tehet!

Valójában semmit sem birtokolsz, csak őrzöl egy darabig. S ha képtelen vagy tovább adni azokat, akkor azok birtokolnak téged. Bármi legyen is a kincsed, úgy tartsd a markodban, mintha vizet tartanál. Mert ha megszorítod eltűnik. Ha kisajátítod, tönkreteszed. Tartsd szabadon és örökre a tiéd marad.

Azt hiszem nélküled is tudom hogy, Hol a helyem, Azt hiszem még jobban nyitvatartom a szemem, Azt hiszem egyedül is rájövök, hogy mi jó nekem, Azt hiszem elengedheted, mind a két kezem..

Én szerelmet vallanék, de reszket a kéz, könnyes a szem mi a szemedbe néz..

Változom én is, változik minden,Minden más egy bizonyos szinten Túl… Néha kínoz az itt lét!El kell engedni azt ami nem a tiéd..

Szótlanul várok, gyötör a múltam, amit elrontottam..Már nem csinálhatom vissza, és ez fáj a legjobban..

Nos nem ironikus ez? Semmibe vesszük azt, aki rajong értünk, de rajongunk azért, aki tudomást se vesz rólunk. Azt szeretjük, aki bánt minket, és azt bántjuk, aki szeret...

Tényleg ígyvan...... :/
Fújdeszar.Szarérzés. Nemtudommiez.. :| :/ Nemisakarommegtudni.......

Te még nem ismersz igazán. Még nem láttad belőlem kijönni az állatot. Azt hiszed csak a szám jár. Még nem gyűlt össze bennem elég méreg. Ha majd összegyűlik, meglátod nem csak a szám járt, s akkor félhetsz igazán..kimondtad amit nem kellett volna. Ezt még egyszer megbánod. Mostantól nem én leszek a földön, hanem te. Belém rúgtál? Nyugodj meg vissza rúgom. Nagyobbat fogsz kapni, mint amit én kaptam tőled. Miért? Szimplán bosszúból.. ;)

Miért adjam a szép oldalam, ha nem ezt kapom tőled?
Miért mondjam, hogy hiányzol hogy ha elég volt belőled?
Miért adjam magam jónak, ha nem bízom benned?
Hogy veled kedves legyek, ezt te nem érdemled! :)

Öngyilkos legyek? Egyre csak nő a kísértés.
Egyre inkább magával sodor ez az érzés...