Ha tiltják, megteszem, tanítják, nem hiszem, nem adják elveszem, mert csak így élvezem! ;)

2011. december 23., péntek

Ha túl vagy rajta, miért igazítod meg a hajad amikor találkozol vele? Miért akarsz tetszeni neki? Még mindig szereted, mi?
- Nem. Az, hogy azt akarom, hogy szépnek lásson, nem azt jelenti, hogy vissza akarom kapni. Nem akarok tetszeni neki. Soha többé nem járnék vele. Azt akarom, hogy lássa, mit veszített. Meg akarom mutatni, hogy több vagyok, mint aminek gondol...hogy nincs szükségem rá...meg akarom mutatni neki, hogy nélküle is minden rendben..

Emlékszel, szinte mindent együtt csináltunk. Együtt próbáltunk ki minden olyat, ami jó és káros. Megtanultuk elfogadni egymás hibáit. És büszkén mondhatom, hogy te még éjszaka is felvetted a telefont, álmosan végighallgattad a világrengető problémáimat, és bölcs tanácsot adtál. Könnycsordulásig tudtunk nevetni a jelentéktelen kis dolgokon, és halálos félelemben egymás kezét szorítva néztük az ócska horror filmet. Őszintén beszéltünk egymással és támogattuk egymást. Volt mikor túl sokat voltunk együtt és apró, felesleges hülyeségeken kaptuk fel a vizet, de mindig visszataláltunk egymáshoz. Én tudom, hogy rengeteg szerethető szokásod van, és egy remek lány vagy, akárki akármit mond, én tudom, mert ismerlek. Nálam jobban nem ismer senki téged. Tudom hogy ez a legszebb, legőszintébb, legcsodásabb és legigazabb barátság, mert évek óta testvéremként szeretlek, és soha nem akarlak elveszíteni .. ♥

Boldog karácsonyt gyerekek! :):D♥

...........*
......... * *
..........*o*
........*♥*o*
.......***o***
......**o*♥*o**
.....**♥**o**o**
....**o**♥***♥*o*
...*****♥*o**o****
..**♥**o*****o**♥**
.*******o*****♥**o***
****o***♥**o***o***♥ *
¨¨¨¨¨____!_!____
¨¨¨¨¨\_________/

2011. december 6., kedd

...amit a szó nem ér el, azt az érintés adja át...

'amikor utoljára beszéltünk, azt mondtad, én olyan valakit érdemlek, aki ugyan úgy szeret engem mint én őt. ja és hogy, te is azt hitted nagyon szeretni fogsz. de nem így lett. hát tudod, rengeteget sírtam miattad, és a szavaid miatt. nem fogom játszani a hősnőt, aki rezzenés nélkül tűrte hogy széthull a felépített boldogsága.. sírtam, zokogtam, napokig, hetekig .. de már egy ideje nem tettem ezt. csak néha-néha eszembe jut a mosolyod.. vagy fekszem az ágyamon, és beugrik a kép hogy régen a karjaid között feküdtem ugyan itt. de nem sírtam tőle, ma sem. tudod miért? kezd kitisztulni a kép, bármennyire is szeretlek. én nálad, 1000x jobbat érdemlek, és valamikor meg is fogom kapni, és megköszöni neked hogy elengedtél!'