Értem semmit, mindig csak én másokért
Értem a semmit, értem, hogy én tegyek, de nem kapom a választ
Csak így lehetek jó, így lehetek veletek őszinte
És mégis hazug, saját szememben gyenge ember
Mikor azt mondom, hogy most nem jó, én vagyok a fasz
Mikor azt mondom, legyen elég, " te csak hajtsál, paraszt"
Mondod, legyintesz rám, szedjem már össze magam
Benn marad mélyen, hallgatok, elnémulj szavam!
Talán így jobb lesz, nem tudom, talán nem, leszarom
Ezeken gondolkozni nem szánalom, ezeket így érzem, vállalom
Mert mikor szükség van valakire, olyankor sosincs ott
Mikor elmondanám valakinek nem mondhatom
Ilyenkor írom ezeket a sorokat, melyek beszélnek helyettem
Ilyenkor folyik a tinta, mint a vérem az erekben
Ilyenkor egy kicsit szar , de tudom ezt dobta a gép
Ilyenkor elmennék veletek angyalok, ilyenkor elmennék én...

http://www.youtube.com/watch?v=IGvyu4Nj05k&feature=player_embedded

Hogy legyek a rosszból, jó?
Hogy legyek a gyengéből, erős?
Hogy legyek egy vesztesből, hős?

(LL)

Ma: ja..

Mindentől távol baby, csak te vagy nekem
akkor vagyok nyugodt, ha fogod a kezem
És ölelsz engem, olyan gyengéden
Mint legelőször, én még emlékszem.
Elmenekültem messze a világtól
De félek a sötétben és nagyon hiányzol
Kérlek találj rám kedvesem
És ragyogd be újra az életem.
Mert tudod, hogy nélküled értelmetlen
Ha nem volnál nem volna miért ébrednem
És nem tudnám egyedül mihez is kezdjek
Csak te vagy, aki megérthet engem.
Te vagy a levegő és te vagy a fény
Melletted érzem, hogy van még remény
Hogy ketten túléljünk minden rosszat
Te vagy, aki mindent megváltoztat.

:$ (L) Sokszor mondtam, hogy elfelejtem és kész, de ez mind kevés, hisz Szeretem még...(L) :$

:D:D:D:D:D:D:D

Valahogy megvan benne ez a késztetés
ha hétvége, biztos a szétesés
Ő aki Előre esik, mikor visszanéz
mert pi-csa-kéééééész
Tuti meglesz holnap a szenvedés
Mer' amit benyelünk együtt, az nem kevés
Egy szóval leírható a jellemzés
Pi-csa-kéééééész

A holnapot adjuk ;)
Pont ilyen lesz.. :D

http://www.youtube.com/watch?v=_XT-UFKo4UY&feature=player_embedded

Szerelem..Barátság..?!

Szerelem vagy barátság? Vajon ebben a percben hány ember fejében kavarog ez a két fogalom? Vajon hány ember gondolkozik azon, hogy melyik az értékesebb? Vajon ki dönt jól, és ki rosszul? Ki tudja..
Az élet nagy játéka a szerelem és a barátság közti döntés. Nagy játéka, milyen furcsa... Hiszen két érzésről beszélünk, amivel nem illik és nem szabad játszani. De mégsem lehet máshogy nevezni, mint az élet játéka, hiszen nem tudjuk a döntésünkből mi sül ki.
Mikor az ember fejében ez a két érzés kavarog, és nem tudja eldönteni, hogy az a bizonyos ember felé táplált érzelmek melyik fogalom hatáskörébe is kerülnek, akkor üti fel fejét a bizonytalanság. De vajon, ha már az ember egyszer eljut a barátság gondolatától a szerelemébe, akkor van-e onnan vissza út? Van-e esély, hogy ugyan úgy nézzünk az áhított emberre, mint az érzelmek felbukkanása előtt?
Általában ilyenkor mindenkiben egy mérleg képe jelenik meg, melynek két oldalára a szerelmet és a barátságot tesszük. És elkezdünk gondolkozni... Érveket és ellenérveket gyűjtünk, talán le is beszéljük magunkat a bizonytalanról, ami valljuk be őszintén általában a szerelem. Hiszen, a barátság volt előbb, és az a biztos pont az életében az embernek, a barátság, amiben mindig kiálltak egymás mellett, és ezt a biztos pontot feladni talán nehéz... Talán nem... És félünk is bevallani magunknak, hogy már nem ugyanazt érezzük egymás iránt, mint azelőtt. De vajon megéri-e nem kipróbálni a szerelmet egy biztos barátságért? Hiszen mindenhogy ki van mutatva, mind statisztikailag, mind pszichológiailag, hogy a szerelem sokkal, de sokkal több endorfint termel, mint a barátság. Persze ezt sokan vitatják, hiszen mindig vannak olyan emberek, akik nem hisznek a szerelemben, de hisz tudjuk a kivételek erősítik a szabályt. És a barátság kérdése? Vajon a fiú-lány barátságot mennyire viselik el a következő kapcsolatok? Mi van akkor, ha nem próbáljuk meg a szerelmet, a barátságot választjuk, mert ugye az a biztos, és eljön egy kapcsolat, ami nem tűri a közeli barátságot. Akkor mi lesz? Hiszen elveszítjük a barátot, aki fontos volt, a barátságot, amit többre értékeltünk a szerelemnél... És akkor ott állunk üresen, és csalódottan, hiszen az élet játékát elvesztettük...
És, ha a szerelmet választjuk? Mi a biztosíték rá, hogy az örökké tart? Semmi... De mi a biztosíték arra, hogy nem tart örökké? Ezekre a kérdésekre senki sem tudja a választ, vagy mégis? Talán az Élet, aki mindig teleszövi átlagos kis napjainkat az Ő színes kis játékaival.
Ebben a kérdésben senki sem lehet okos, még a zsenik sem. Hiszen az érzelmek elveszik az eszünket. De egy biztos, nem kell mindig a határozott és biztos pontot, a barátságot választani. Hiszen unokáinknak mit fogunk mesélni? Azt, hogy féltünk a szívünkre hallgatni, és inkább a biztos pontot választottuk? Az meg milyen lenne... Az Életnek célja van azzal, ha a szerelem az utunkba kerül, és az Életnél nem lehetünk okosabbak, Ő tudja mi a jó Nekünk...Vagy mégsem? Azt hiszem erre a kérdésre bátran és határozottan mondhatom, hogy igen, tudja. Egy szó, mint száz, az Élet nagy játékát le kell játszani, csak az nem mindegy, hogy mi lesz a végeredménye...

Kevés ember közül
Még kevesebb
Aki igazán ismer
És csakis az kell
Aki szeret, de
Közeledni nem mer..

Vagy nem akar?

..

Ezt csúnyán elbasztam.....

"Olykor nevettem veled most a sírás kerülget...."

=//

Elegem van.
Kiborultam.
Nem így kellett volna csinálnom.. Mindent elbasztam..
Mért nem tudom irányítani az érzéseim?:'(

:)

Könnyeim tartom vissza, nem szabad sírnom,Nem akarom gyengeségem mutatni.Remegek és átfut rajtam a hideg,Mert elvesztettem, elvesztettem a hitet!Könnyeim kezdenek száradni arcomról,Nem szabad a rosszra gondolnom már.Erősnek kell lennem, össze kell szorítanom a fogam,Hogy csöndben legyek, hogy ne ordítsam, ne áruljam el magam!

Egyszer rájövünk, hogy lett volna szebb. Egyszer egész biztosan rájövünk, hogy lett volna bölcsebb, de most már van, így ahogy van és ha rossz is, hát így tudtam legjobban. Tán holnap jobban játszanám és szebben, szebben mondanám. De ez már így marad.

A halál tulajdonképpen jelentéktelen dolog... valójában csak átmentem ide a szomszéd szobába. Én én vagyok, te pedig te. Akármit is jelentettünk egymásnak egymás életében, ez mit sem változott. Nevezz csak nyugodtan a megszokott nevemen, beszélj velem ugyanazon a könnyed hangon, melyen mindig is beszéltél. Ne változtass a hangszíneden. Nevess ugyanúgy, ahogy valaha együtt nevettünk a vicceken. Imádkozz, mosolyogj, gondolj rám - emlegesd fel A nevem nap mint nap, ahogyan annak előtte is, de ne árnyékolja be semmi a hangulatot, amikor szóba kerülök. Az élet nem kapott semmiféle új jelentést. Minden olyan, mint amilyen volt, nem szakadt meg a folytonosság. Az, hogy nem látnak, még nem jelenti azt, hogy nem kell rám gondolni. Várok rád, itt vagyok a közeledben - egészen közel. Nincs semmi baj..

...ha hatalmamban lett volna, hogy ne szülessek meg, bizonyára nem vállaltam volna az életet ilyen nevetséges feltételekkel. De még hatalmamban áll meghalni..

...Körkörös repülés, Vagy körkörös zuhanás? Kell, hogy érts, kell, hogy láss. Jeleket látsz, ahol nincsenek jelek, Ha zuhanni kezdesz, Én megfogom a kezed. Szakadék fölött mozdulatlan lebegő,Kitárt szárnyú angyali szerető, Jó lesz, ha figyelsz, jó lesz, ha érted, Én itt vagyok veled, és szeretlek téged...

♥

Volt egy lány ki szeretett egy fiút,
ebből a szerelemből nem volt kiút,
a lány egy ideig nagyon szerette,
majd ki időre, elfelejtette,
a lánynak volt új szerelme,
de, a fiút nem feledte,
Elmúlt a szerelem,
s a lányban megerősödött a régi érzelem,
Találkoztak hétvégente,
a fiú nem tudta hogy ő a lány, szerelme,
Hogy a fiúnak tetszett a lány az már csak talány.
Többen mondták, hogy a fiú szereti
de, nem nagyon keresi..

http://www.youtube.com/watch?v=S9uxYwWZrtg
<3

..addig ne várd a holnapot amég nem tudod mit hoz..

Mért ígérem meg
amit úgyse teszek meg?
Mért teszem meg
amit meg se ígértem?
Rossz útra tévedtem!