:(

'Higgyétek el hogy szép az álom varázsa, szép a világ, ha megvan az életetek parazsa, de furcsa hogy ez lettem, minden másnapra jut egy olyan gondolat, hogy úgy érzem elvesztem.
Kicsit nehéz erről beszélni a dolgokat magamban átlapozni, visszanézni, hogy lehet ezt ennyire elcseszni, de most már megtörtént, vissza én már nem nézek, szemed csillogására, én örökké emlékszem, a sírás kerülget, mikor én rád gondolok, de próbálom elfojtani nem mutatni, így erősebbnek látszom, be kell vallanom beszari voltam és még az is vagyok, én ettől függetlenül nem változok. Hidd el, szeretlek, remélem, emlékszel még, erre minden sorom szerelemmel van megkövezve, bár minden érintés minden szó ez ami… az érzéssel kimondott szó, felnézek az égre, látom itt még mindennek nincs vége, nem mondhatom azt, hogy minden megérte, haladnom kell tovább, ennek mind a ketten tudjuk okát, hogy ne tornázzuk el egymás idegzeti fokát..'

http://www.youtube.com/watch?v=ulNfD2R1zpc

'Vérrel írott sorok, álmatlan éjszakák
Elfáradt szempárba fojtott kegyes hazugság
Még bírom.. még bírom nélküled
Hogy a távolság hasít rést a szívemen, minden szavad intelem
Minden csókod a cseresznyefák virágáról
Egy-egy leszállt pillangóként mutat rá a hibáimra
Mutat rá a lelkemre, mi nélküled védtelen
Bárdként karol át a félelem, karolj át és félj velem
400 km sínpár rohan el a szemem előtt
Ilyen vagyok könyörgöm, hogy fogadj el
Hogy szeress amíg tudsz, de ha már nem akkor ne titkold
Egyedül a világ csak egy megfakított színfolt
Egy színház minek színpadját vörös függöny fedi el
Egy szellem vagyok, ki az angyalért nyúl de nem éri el
Én feladok mindent csak vigyázhassak rád
Féltelek, mert szeretlek, ne hibáztass csak lásd,
Hogy a földbe taposott, közös léptek egy új világba visznek
Mik csak együtt szépek és közös képek negatívján
Ott csókollak hajnalig, és ha eljössz álmomban
Akkor könyörgöm hogy maradj itt... '


:'(